Az SMA egy ritka, progresszív, örökletes monogénes betegség, amelyet az alsó motoros neuronok degenerációja és izomgyengeség jellemez1−5
Az SMA-t a túlélési motoneuron 1 (survival motor neuron 1, SMN1) gén hiánya vagy diszfunkciója okozza1–4
Az SMN1 az elsődleges gén, amely az SMN fehérjét kódolja, ami kritikus fontosságú a neuronok túlélése és a neuromuszkuláris junkció kialakulása szempontjából2,5
A szervezet rendelkezik az SMN2 nevű tartalék génnel, ez azonban csak kis mennyiségű működő SMN fehérjét képes termelni, amely nem elegendő a motoros neuronok túléléséhez és működéséhez1,2,6
SMA-ban az SMN fehérje hiánya a neuronok irreverzibilis degenerációjához és az izomfunkció elvesztéséhez vezet1,2,7
Kattintson ide ha többet szeretne megtudni arról, hogy mi okozza az SMA-t
Az SMN2 gén az SMN1 majdnem azonos másolata. Azonban az SMN2 gén kódolási régiójában bekövetkező egyetlen kritikus bázisváltozás eltérő vágáshoz (alternatív splicing) vezet, ami a 7. kódoló régió (exon) kivágódását okozza. Ennek eredményeként az SMN2 által termelt SMN fehérjék mindössze ~10%-a működőképes1,2
Az SMA jellemzően 4 fenotípusba sorolható: (1–4 típus), amely a betegség súlyossága szerint különbözik. Az 1-es és 2-es típusok a legsúlyosabb és leggyakoribb formák, amelyek a születés és 18. hónapos kor között jelentkeznek1−3
Az SMA típusától függően különböző tünetek jelentkezhetnek1
1-es típusú SMA (Werdnig-Hoffmann)1
A beteg nem képes önállóan ülni, ≤6 hónapos életkorban jelentkeznek a tünetek1,2
2-es típusú SMA
Tud ulni és esetleg állni is a beteg, de nem képes önállóan járni, 6–18 hónapos életkorban jelentkeznek a tünetek1,2
Kattintson ide az 1-es és 2-es típusú SMA jeleivel és tüneteivel kapcsolatos további információkért
3-as típusú SMA
Önállóan járó beteg, >18 hónapos és tizenéves életkor között jelentkeznek a tünetek1,2
4-es típusú SMA
Önállóan ér a felnőttkorba a beteg, >18 éves életkorban jelentkeznek a tünetek1,2
Igen, az SMA egy genetikai betegség, amelyet a túlélési motoneuron 1 (SMN1) gén diszfunkciója vagy hiánya okoz, amely az SMN fehérjét kódoló elsődleges gén.1–5 Az SMA egy autoszomális recesszív rendellenesség6
Az SMA egy autoszomális recesszív betegség. Kezelés nélkül az SMA a második leggyakoribb halálos kimenetelű autoszomális recesszív rendellenesség, a cisztás fibrózis után1
Az SMA egy recesszív betegség, ezért a heterogén hordozók nem érintettek, és a betegség semmilyen tünetét nem mutatják1
A hordozók általában nincsenek tudatában az állapotuknak, amíg SMA-s gyermekük nem születik, kivéve, ha a családi kórtörténetben szerepel a betegség.2
58 emberből több mint 1 hordozza a betegség mutációját3
Az SMA ritka betegség, amely 10 000–12 000 élveszületésből körülbelül 1-et érint, és bármilyen rassz vagy nem érintett lehet.1,2 58 emberből több mint 1 hordozza a betegség mutációját3
Az SMA egy autoszomális recesszív betegség. Ez a fajta öröklési minta általában egyformán érinti a férfiakat és a nőket1,2
Az SMA korai jeleire fontos odafigyelni1
Egészségügyi szakemberként ön kivételes helyzetben van ahhoz, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy egy gyermek úgy fejlődik-e, ahogy kellene akár a rutin ellenőrzések során, vagy ha a szülők vagy gondozók valamilyen aggályt vetnek fel2
0–6 hónapos gyermekeknél:2
6–18 hónapos gyermekeknél:1
Az ilyen jeleket mutató csecsemők éberek, figyelmesek maradnak, és a kognitív funkciók nem érintettek3
Kattintson ide a jelekkel és tünetekkel kapcsolatos további információkért
A 4-es típusú SMA-ban szenvedő felnőtteknél a gyengeség általában az élet második vagy harmadik évtizedében jelentkezik. A motoros károsodás enyhe ezeknél a betegeknél, légzési vagy gasztrointesztinális problémák nélkül1
SMA-ban az SMN fehérje hiánya a neuronok irreverzibilis degenerációjához, az izomfunkció elvesztéséhez és gyengeséghez vezet, ami azt jelenti, hogy az SMA-ban szenvedő gyermekeknél hipotónia jelentkezik1–4
A nyelvet érintő faszcikuláció a nyelv rángása, amely gyakran atrófiával együtt látható1–4
A reflexhiány a mély ínreflexek csökkenését vagy hiányát jelenti1−3
Jelenleg nincs gyógymód az SMA-ra.1 Léteznek azonban olyan kezelések, amelyek módosíthatják a betegség kimenetelét a betegekné2,3
Igen, léteznek jóváhagyott gyógyszerek az SMA kezelésére.1–3 A kezelési lehetőségekkel és a beteg ellátásával kapcsolatos további információkért forduljon szakorvoshoz1
Az SMA diagnózisa molekuláris genetikai vizsgálaton alapul. A túlélési motoneuron 1/2 (SMN1/SMN2) genetikai vizsgálata rendkívül megbízható, és SMA gyanúja esetén az első vizsgálati vonalnak kell lennie. Hacsak nincs családi kórelőzmény, a diagnózist általában előrejelzik az SMA klinikai jelei1
A genetikai vizsgálatot mind az SMN1, mind az SMN2 kvantitatív elemzésével végzik, multiplex ligációfüggő szondaamplifikációval (MLPA), kvantitatív polimeráz láncreakcióval (qPCR) vagy új generációs szekvenálással (NGS)1
Mindkét teljes SMN1 kópia hiánya az SMA diagnózisát jelenti. Ha csak 1 teljes kópia van jelen, és a klinikai fenotípus összeegyeztethető az SMA-val, akkor a fennmaradó SMN1 gént szekvenálni kell más finom mutációk keresése céljából1
Az SMN2 kópiaszám nem alapvető fontosságú az SMA diagnózisának felállításához, de értékelni kell az SMA fenotípus súlyosságát befolyásoló fontos tényezőként1
Igen, lehetséges a fokozottan veszélyeztetett terhességek prenatális tesztelése, ha az SMA diagnózisát molekuláris genetikai vizsgálattal igazolták egy érintett családtagnál
Noha az lenne várható, hogy egy korábban érintett testvérével azonos genotípusú (azaz molekuláris genetikai teszt eredménye) magzatnál hasonló klinikai eredmények lehetnek, a fenotípusos megjelenésben intrafamiliáris variabilitás is előfordulhat
A túlélési motoneuron 2 (SMN2) kópiaszám meghatározása a prenatális mintán segíthet az érintett gyermek fenotípusának pontosabb előrejelzésében. A vizsgálati eredmények értelmezése és a klinikai eredmények előrejelzése egy érintett gyermeknél nehéz lehet, és formális genetikai tanácsadás keretében kell elvégezni1
Ez attól függ, hogy a gyermek milyen típusú SMA-ban szenved, és kap-e betegségmódosító terápiát1
Tipikus várható élettartam kezeletlen SMA esetén:1–3
Mivel a jelenlegi terápiák újszerűek, még nem egyértelmű, hogy ezek hogyan befolyásolják a várható élettartamot az SMA különböző típusaiban1
Az SMA bizonyos jelei könnyen azonosíthatók, de a tünetek átfedésben lehetnek más gyakori csecsemőkori neuromuszkuláris betegségekkel1,2
A neuromuszkuláris betegségekben (NMD-k) szenvedő gyermekeknél a beutalás leggyakoribb oka a hipotónia, de gyakran írnak le más jeleket és tüneteket NMDgyanús gyermekek szülei1
Az SMA differenciáldiagnózisában figyelembe veendő rendellenességek:3
Duchenne-féle izomdisztrófia:3
Amiotrófiás laterális sclerosis (ALS):3
Agyi bénulás:3,4
Ezen weboldal célja, hogy segítsen megismerni a gerincvelőeredetű izomsorvadás (SMA) korai jeleit, és támogatást nyújtson a teendőkről felismerésük esetén.
A folytatáshoz válasszon az alábbi lehetőségek közül:
A Novartis harmadik felek webhelyeire mutató hivatkozásokat a kényelem érdekében biztosít, és nem vállal felelősséget ezen oldalak tartalmáért.
Szeretné folytatni? Kattintson a „Mégsem” gombra a böngészés folytatásához a signsofsma.com oldalon